Kell-e temetni a 2025-ös növekedést? Várjunk azért még vele!
Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
Európa széthulló egysége közepette Magyarország döntései kulcsfontosságúvá válhatnak.
Az Európai Unió korábban viszonylag világos törésvonalak mentén volt megosztott, például a pénzügyi fegyelem és a migráció kérdésében – kezdi hosszú elemzését a The Economist.
Azonban a geopolitikai helyzet változásával, az USA és Kína EU-ellenes politikai irányvonalával, valamint a gazdasági válságtünetekkel új megosztottság alakult ki.
A cikk kiemeli, hogy Németország harmadik éve tartó recessziója és Franciaország gazdasági stagnálása meggyengítette Európa gazdasági magját. Ezzel párhuzamosan Magyarország, amely Közép-Európa egyik gazdasági központja, olyan kihívásokkal szembesül, amelyek újfajta alkalmazkodást igényelnek a nemzetközi gazdasági színtéren.
A magyar gazdaság helyzete különösen fontos az ipari termelés és az exportorientált politika miatt, ugyanakkor a globális kereskedelmi viták hatásai fokozódnak.
Az EU-n belül egyre többen követelik a stratégiai ágazatok védelmét és a „vegyünk európait” záradékok bevezetését, ami Magyarország számára ellentmondásos lehet.
A magyar vezetés eddig igyekezett egyensúlyt tartani a nyugati szövetségesekkel és az ázsiai piacokkal folytatott gazdasági kapcsolatok között, ám a fokozódó nemzetközi nyomás egyértelmű állásfoglalást követelhet.
Ezt is ajánljuk a témában
Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
A védelem és biztonság kérdésében Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy növelje katonai kiadásait és NATO-kötelezettségeinek eleget tegyen.
Ugyanakkor a cikk hangsúlyozza, hogy a kelet-európai államok, köztük Magyarország is, másképp értelmezik a fenyegetettséget, mint a nyugat-európai országok. Miközben a balti államok és Lengyelország szorosabb amerikai védelmet sürgetnek,
Magyarország számára a pragmatikus gazdasági együttműködés is kiemelt szempont marad.
Az európai politikai helyzet instabilitása közepette Magyarország szerepe kulcsfontosságú lehet a válságkezelésben. Az unió egyre nehezebben talál közös nevezőt olyan alapvető kérdésekben, mint az iparpolitika, a kereskedelmi szabályozás és a költségvetési fegyelem.
Ahogy az EU politikai centruma széttöredezik, Magyarország döntései nemcsak belpolitikai jelentőségűek, hanem hatással lehetnek az egész régió stabilitására.
A kérdés az, hogy a magyar politika képes-e egyszerre érvényesíteni nemzeti érdekeit és fenntartani a szövetségi rendszerben betöltött szerepét egy átalakuló Európában.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem „csupán” a várakozásokhoz képest lett kedvezőbb a 2024-es infláció. Szalai Piroska írása.
Nyitókép: Jonathan Raa / AFP